A ROTARY KLUB BUDAPEST ÁLTAL SZERVEZETT JÓTÉKONYSÁGI ZORÁN KONCERTRE JEGYEK IGÉNYELHETŐEK A 30/727-33-36 vagy a 30/682-78-25 TELEFONSZÁMOKON, VAGY AZ orzse54@freemail.hu és mul

Zorán 1963-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, előtte 1960-ban a Zenit, majd klubjuk névváltoztatása után 1961-től a Metro együttes egyik alapítótagja, aminek egészen 1971-ig énekese és szólógitárosa volt. 1969-ben Fehér sziklák c. dalával részt vett a táncdalfesztiválon. A Metro felbomlása után rövid ideig disc-jockey, majd 1972-ben Som Lajos helyére került a Taurusban. 1974-től szólóénekes, de szólópályáján sokat segítette testvére, Sztevanovity Dusán és Presser Gábor is. 1982-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1994-ben pedig Arany Európa-díjjal jutalmazták. 1987 és 1988-ban Az év énekese díjat kapta. 1992. március 21-én fellépett a Metro nosztalgia koncertjén a Budapest Sportcsarnokban. 1993-ban Zorán Magyarországon elsőként unplugged koncerteket adott a Pesti Vigadóban, melyet 1993. november 20-án a BS-ben ismételt meg 1994-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg. 1995. november 17-én koncertet adott a Budapest Sportcsarnokban és azóta rendszeresen koncertezik. 1998-ban Arany Zsiráf Életműdíjjal illetve a Magyar Előadóművészetért Alapítvány Lyra Díjával jutalmazták.2006-ban Kossuth díjat kapott.

"Sztevanovity Zorán előadóművész, zeneszerző, gitáros, énekes. 1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, Zorán azóta is Budapesten él. A beatkorszak hajnalán, 1960-ban öccsével, Dusánnal megalapítja a Zenith együttest, amely nevét nem sokkal később Metróra változtatja. A Metro az Illés és az Omega mellett a magyar beatzene harmadik legnépszerűbb zenekara. Kezdetben ők is angol nyelvű slágereket játszanak, majd 1966-tól saját dalokkal jelentkeznek, legtöbbjük szövegét Dusán írja. A zenekar két nagylemezt, számos kislemezt és rádiófelvételt készített. A hetvenes évek elején a Metro több átalakuláson és stílusváltáson megy keresztül, majd 1972-ben feloszlik. Zorán rövid ideig a Taurus Ex-T basszusgitáros-énekese lesz, majd Nyugat-Európában, a vendéglátóiparban zenél. 1974-ben tér haza, szólóelőadóként próbálkozik, hagyományos táncdalokat is énekel. 1976 nyarán következik be a fordulat Zorán pályafutásában: ekkor kezd el közösen dolgozni Presser Gáborral, munkakapcsolatuk és barátságuk azóta is töretlen. Először egy kislemez jelenik meg, majd 1977 tavaszán a revelációerővel ható első nagylemez. Zorán neve azóta egyet jelent a legmagasabb színvonallal, a „felnőtteknek” szóló nemes, intellektuális rockzenével, a „háromperces” dalokat átlényegítő gondolat- és képgazdagsággal. A következő két évben az első albumot újabb kettő követi. Az első három nagylemez alkotta trilógián szinte teljes létszámban közreműködik a magyar pop-rock- és dzsesszélvonal. A legtöbb dal szövegét itt is és azóta is Dusán írja. A nyolcvanas években valamivel ritkábban, két-három évente jelenik meg új Zorán-lemez (köztük egy Metro-feldolgozásalbum), és romló gazdasági helyzet, valamint a „nagy magyar közízléscsúszda” beindulása következtében a turnék, fellépések száma is némileg csökken. Ebben az időben Zorán zenei producerként, valamint a Calypso Rádió műsorvezetőjeként is dolgozik. 1991-ben Zorán újra nagyzenekarral turnézhat – immár mecénás cégek támogatásával. 1992-ben egy koncert erejéig újra összeáll a Metro. 1993 októberében Zorán egy vigadóbeli unplugged koncertsorozattal ünnepli pályafutásának harmincadik évfordulóját, majd novemberben a Budapest Sportcsarnokban koronázza meg a sorozatot. Az évforduló kapcsán könyv készül Zoránról, a koncerteket bemutatja a tévé, a vigadóbeli koncertek felvétele pedig CD-n és videókazettán is megjelenik. 1995-től kétévente jelennek meg az újabb és újabb Zorán-CD-k, valamint évi rendszerességgel követik egymást a koncertek a BS-ben, majd annak leégése után az Erkel Színházban. Rendszeressé válnak a tavaszi és őszi országos turnék is: Zorán szinte az ország minden városában megfordul, sok helyütt évente-kétévente visszatérő vendég. A koncerteken hol nagyobb zenekarral, hol kamarafelállásban játszik – de mindig pótszékes telt házak előtt.

a leghitelesebb vélemény minden bizonnyal a „tesóé", Dusáné. Ő eképpen szól Zoránról: „A grundon bevesz a csapatba. Használhatom a közös biciklinket. Pedig erősebb nálam (szertornára jár). Később Simon, a gimnázium igazgatója példaként állítja elém. „És még zenél is!..." Aztán ugyanez a Simon engem ki akar rúgni, mert zenélek is. A kórházban meglátogat. A barátnőjét is hozza. Zorán jó srác. Anyák és lányok párás szemmel pislognak az Erkel nézőterén. P. Erika, mohácsi óvónő lerajzolja. Zsabós ingben áll a Fehér Sziklán és azt kérdezi: „Mi Fáj?" Zorán romantikus táncdalfesztivál-sztár. Az ORI-ban Keszler igazgató, a tévében Bánki szerkesztő, a rádió, a sajtó, a film kultúrfelelősei mind szeretik, mert kulturált. A hosszúhajú fiatalok is szeretik, mert hosszúhajú. Zorán tudatos sikercsináló. A zenekari próbákon ő a Főnök. Pedig Bokány, Brunner, Frenreisz, Schöck és Fogarasi is igyekszik. A zenekar fel akar oszlani. De hol van még egy Zorán? Zorán erőszakos, egocentrikus. Zorán vezéregyéniség. A rádió 8-as stúdiójában olvassa a következő dal szövegét. Beleköt a második sorba. A kedvenc sorom (természetesen). Kéri, hogy magyarázzam el. Szöveget soha nem magyarázok. Írok egy másikat. Nem akarja. Bemegy a mikrofonhoz és elénekli. Mintha neki is ez lenne a kedvenc sora. Mintha ő találta volna ki. Zorán a másságra fogékony, érzékeny értelmiségi. Milyen ember? Nem tudom. Mert a testvérem. Sőt, a bátyám. Pedig jó lenne, ha tudnám, milyen. Könnyebben tudnék neki írni."